Így készült: karácsonyi képeslap 2020

A tavalyi év rendhagyó volt abból a szempontból, hogy nem volt időm karácsonyi képeslapot készíteni. Ez már 5 éve hagyomány nálam, ami tavaly sajnos elmaradt, így ebben az évben elhatároztam, hogy bárhogyan is lesz, karácsonyi képeslap is lesz! Egy ideje már az ötlet is körvonalazódott bennem, amihez a lökést végül egy új könyvszerzeményem adta meg. (erről majd még lesz szó bővebben egy másik bejegyzésben) Az eddigiektől eltérően most inkább a grafikai stílusra koncentráltam, és nem annyira a karácsonyi témára, persze azért így is téli hangulatú lett. Az ötletet az adta, hogy van a kertünkben egy mátyásmadár (szajkó) pár, és sokszor láttam őket a környező fákon üldögélni, igaz, megfigyelni nem tudtam őket, mert azonnal elbújtak, vagy elrepültek. Nagyon megfogott a szép színes tollazatuk, aztán lassan körvonalazódott, hogy szeretném valahogy lerajzolni őket, ahogy a fa ágán ülnek. Ez aztán végül a karácsonyi képeslapban öltött testet, két legyet egy csapásra! :) Akvarellel készítettem, általában azt szeretem a legjobban használni, viszont most nem a saját "stílusomban", ami igazából talán még nincs is, hanem egy mexikói grafikus nő képei alapján. Már közben eszembe jutott, hogy erről jó lenne majd egy bejegyzést írni, így lefotóztam néhány fázist festés közben. Lássuk, hogyan is készült el az idei festmény.

A könyv, amely alapján a festményt készítettem a Gennine D. Zlatkis Birds in watercolor, collage, and ink c. nemrégiben napvilágot látott műve. Az ő rajzain állatok, főleg madarak és növények szerepelnek, egyfajta stilizált, mégis részletesen kidolgozott stílusban. Több technikát használ, egyik kedvence az akvarell. Lapozgattam a könyvet, és szépen körvonalazódott bennem, hogy milyen kompozíciót, szineket képzelek el. Kiválasztottam egy grafikáját, ami a támpontot adta a saját képem megalkotásához. Részletesen leírja, hogyan szokott dolgozni, én is az ő metódusát igyekeztem követni, főleg azért, hogy elérjem a hasonló stílusú ábrázolást. 

Először képeket kerestem az interneten a mátyásmadárról, mivel nekem nem sikerült lefényképeznem. Majd fenyőfák ágairól is kerestem közeli képeket. A kertünkben is próbáltam fotózni, azonban nem tudtam a megfelelő távolságból és szögből olyan ágat fotózni, amilyet elképzeltem. Azért telefonnal csináltam pár fotót, és a netes képek és a sajátjaim alapján született meg a végleges faág. Tanulmányoztam a madarakat ábrázoló képeit, és az internetes gyűjtés alapján kiválasztottam a madár legkifejezőbb nézetét. Így végül megszületett az oldalnézetben a faágon ülő és figyelő madár kompozíciója. Ezt ceruzával felvázoltam egy 300 g-os akvarell papírra, majd elkezdtem a festést a könyv útmutatása szerint.

Az alábbi festmény ihlette a színeket.

Először a türkizkékes hátteret festettem meg.

Azután az ágat, majd a tűleveleket kezdtem kidolgozni.

 

 

Végül pedig a madár következett. Erről a nagy koncentrálásban elfelejtettem fázis fotókat készíteni, így már csak a végeredményt tudom megmutatni.

Ezt is könyv szerint festettem, először alapoztam a barnás-vöröses színekkel a testet, utána pedig a részleteket dolgoztam ki. 

Képeslap pedig úgy lett belőle, hogy photoshoppal még alakítgattuk, hópelyheket raktunk rá, és a karácsonyi üdvözlet feliratát. A hófehér hópelyhektől kicsit hasonló lett az ihlető képhez, ahol a pitypang virágait fehér tintával festette meg az alkotó.

A könyvről még fogok írni, addig is jó alkotást mindenkinek, aki olvasás közben kedvet kapott! ;-)